Költségvetés 2015

Több mint 40 milliárd a Nemzeti Olimpiai Központra

A kormány által csütörtökön benyújtott jövő évi költségvetési javaslat szerint az állam 44,2 milliárd forinttal támogatja 2015-ben a Nemzeti Olimpiai Központ beruházását.

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) biztosított összegek között a sporttevékenység támogatása fejezet alatt található felsorolásból kiderül, hogy a nemzeti stadionfejlesztési
program megvalósítására a következő évben 7,42 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyen belül a legnagyobb támogatás, 2,1 milliárd forint a Bozsik Stadion felújítására jut. A 7,42 milliárdon felül a szombathelyi Haladás Stadion fejlesztésére 4,9 milliárd, a székesfehérvári Sóstói Stadionra 4,5 milliárd, a diósgyőrire pedig 2,75 milliárd forint biztosított.

A sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására 10,9 milliárd szerepel a költségvetésben.
A 2021-es budapesti úszó-, vízilabda-, műugró, műúszó és nyíltvízi világbajnokság megrendezéséhez kötődő sportlétesítmény-fejlesztések támogatására 6,1 milliárdot biztosít az állam.
A 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztésének
támogatása 4 milliárd forintot jelent.
Az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatására 1,7 milliárd jut.
A kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztéseinek támogatására 3,9 milliárd, a gödöllői uszoda-beruházásra pedig 3,4 milliárd áll rendelkezésre.
A hazai fejlesztésű programokon belül a Hungaroring Sport Zrt. támogatási összege 9,5 milliárd forint.

A Klik mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap

Mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap 2015-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely emellett 12 milliárd forintnyi bevétellel számolhat a csütörtökön benyújtott
jövő évi központi költségvetés értelmében.

A törvényjavaslat indoklása szerint a pedagógusok megemelt bérének biztonságos finanszírozása, az iskolák működőképességének javítása és fejlesztésük érdekében a Klik 50 milliárd forint többletforráshoz jut.
A parlament honlapjára felkerült javaslat szerint a Klik a forrásokból bő 53 milliárd forintot költ dologi kiadásokra, több mint 482 milliárd forintot pedig személyi juttatásokra, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra.
A tervezet differenciált támogatási rendszert javasol a nem állami fenntartású intézmények felé, annak függvényében, hogy azok – a szakmai szabályozás szerint – a köznevelési tevékenységüket közszolgálati feladatként látják-e el. Ennek
keretében a gazdasági társaságként működő fenntartók számára a közszolgálati feladatot ellátókat megillető alap-támogatás 30 százaléka jár, míg az egyesületek, alapítványok 75 százalék.

Folytatódik a pedagógus-béremelés, amelynek keretében a 160 ezer pedagógus bére 2017-ig minden évben emelkedni fog, így jövőre is. A már minősített pedagógusok jövőre jelentkező többletbérének és járulékainak forrását a központi költségvetés céltartaléka tartalmazza, amelynek bruttó hatása 38 milliárd forint.
A finanszírozott pedagóguslétszámot az ideihez hasonlóan határozza meg a törvény: az általános iskolákban 11,8 tanulónként egyet finanszíroz, gimnáziumokban 12,5 tanulónként, szakiskolákban 12 tanulónként egyet,
ez utóbbi némileg kevesebb az idei 11,3 tanulónkénti finanszírozásnál.

Szintén folytatódik a duális szakképzési rendszer bővítését, a szakemberhiány leküzdése érdekében, valamint a felsőoktatás színvonalának javítása is. Emellett a kormány célja az egyetemeket és főiskolák pénzügyi stabilitását erősítse, ezt szolgálja a kancellária rendszer bevezetése is. A cél, hogy az intézmények a PPP-konstrukció okozta csapdából is kikerüljenek.
Az egyetemek és főiskolák a csaknem 283 milliárd forintos bevétel mellett 143 milliárd forintos támogatással is gazdálkodhatnak jövőre – tartalmazza a büdzsé. Ezen intézmények idén ugyanekkora bevétellel és mintegy 10 milliárd forinttal kevesebb támogatással számolhatnak.

A Felsőoktatási
Struktúraátalakítási Alap 9,1 milliárd forinthoz jut az idei 11 milliárd után, míg kiválósági támogatásokra 9,8 milliárdot tartalmaz a büdzsé, amely csaknem megegyezik az ideivel.
A jövő év végéig 4,8 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre bölcsődei férőhelyek kialakítására, részben hazai, részben uniós forrásból.
Hit és erkölcstan oktatás és tankönyvtámogatásra 2,3 milliárd forintot tartalmaz a dokumentum. Az előterjesztés szerint 1-3. osztályosok után tanulónként 980 forintos támogatásban jár, míg 5-7. évfolyamon tanulónként 1 270 forint, 7-8 évfolyamon pedig 1 580 forintnyi támogatás kérhető.
A köznevelési feladatok közül a Nemzeti Tehetség Program 2,8 milliárd forintból gazdálkodhat, az idei 1,3 milliárd
után.

Folytatódik az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerben, emellett 2015-től a szülőkre háruló nyári gyermek elhelyezési terhek csökkentése érdekében különféle iskolai rendszerű szaktáborok, például úszótábor, lovas tábor vagy erdei iskola megszervezésére 5 milliárd forintos többletforrást tartalmaz a javaslat.

Mintegy 9 milliárd forinttal növelték meg a honvédelmi kiadások keretét

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által csütörtökön benyújtott javaslat szerint az ideihez képest mintegy 9 milliárd forinttal, több mint 250 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét. Ez az előre jelzett GDP nagyjából 0,75 százalékának felel meg.

A parlament honlapjára felkerült
dokumentum szerint a honvédelmi tárca jövőre 4 milliárd forinttal járul hozzá a NATO költségvetéséhez, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként is több mint 2 milliárd 290 millió forintot biztosítanak. A NATO és EU felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, míg az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 350 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

Mindemellett a javaslat rögzíti, hogy a honvédelmi miniszter felhatalmazása az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a biztonsági környezetben bekövetkező változásokhoz, és a NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz
való operatív alkalmazkodást biztosítja, továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és azok járulékainak év közbeni növelésére, mely által a honvédelmi tárca biztosítani tudja a nemzetközi missziókban résztvevők devizajuttatásainak fedezetét. A védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések, és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a HM fejezet címei, alcímei között – ideértve címen belül a
kiemelt előirányzatokat is – indokolt esetben át lehet csoportosítani a forrásokat.

A költségvetési javaslat is rögzíti, hogy 2015-ben is folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések. Ennek nyomán elindul a fegyveres és rendvédelmi
életpálya-modell, amelyre összességében 44 milliárd forintot biztosít a kormány. A béremelés első lépéseként július elsejétől átlagosan 30 százalékkal emelkednek a fizetések az ágazatban.

A dokumentum szerint a felhatalmazás továbbra is biztosítja annak lehetőségét, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a honvédség technikai modernizációjára, – valamint új elemként – a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított kiadások révén a Magyar Honvédség rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, valamint a NATO elvárásaihoz. Mint kifejtették: a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből
származó bevételt a honvédelemért felelős miniszter 2015-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség-és hadfelszerelés fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használhatja fel.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 4 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórház számára 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) fenntartásában lévő egyetlen oktatási intézmény, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 266 millió
forintos támogatást kap a honvédségi keretből.
A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat forrásai is több száz millió forinttal emelkednek jövőre. A katonai titkosszolgálat 2015-ben 10 milliárd 915 millió forintból gazdálkodhat.

A nemzeti és kiemelt ünnepek, egyéb rendezvények, események megszervezésére és lebonyolítására – amely feladat idén az új kormányzati struktúra kialakításakor került a honvédelmi tárcához – jövőre 760 millió forintot biztosít a költségvetés.
A honvédelmi tárca fejezetében több mint 31,9 milliárd forintos bevétellel számolnak.
A tavaly ősszel benyújtott költségvetési javaslatban az idei honvédelmi kiadásokra több mint 241 milliárd forintot terveztek be. Ehhez képest jövőre
mintegy 9 milliárddal emelik a honvédelmi kiadásokat. A 250 milliárd 459,9 millió forintos keret a jövőre jelzett 33 228 milliárd forintos GDP nagyjából 0,75 százalékának felel meg.

A magyar kormány még 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát. Az ukrán válság nyomán azonban ezt át kellett ütemeznie, fel kellett gyorsítania a magyar kormánynak.

A NATO-tagországok a szeptemberi walesi NATO-csúcson – tekintettel az ukrán válság fejleményeire – megállapodtak, hogy visszafordítják a védelmi kiadások csökkentésének folyamatát. A megállapodás
szerint egy évtizeden belül minden NATO-tag “közelíti” katonai kiadásai mértékét a saját nemzeti összterméke (GDP) 2 százalékának megfelelő értékhez. Ezen belül a védelmi költségvetés 20 százalékát a haderő fejlesztésére kell fordítani.

 

 

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.