Gazdag leletegyüttes a Berettyó mentén

Gazdag leletegyüttest találtak a régészek a Berettyó mentén

Gazdag leletegyüttest találtak a régészek a tervezett M4-es autópálya nyomvonala mentén végzett próbafeltárások során; a Déri
Múzeum munkatársai sajtótájékoztatón számoltak be az eredményekről csütörtökön.

A Berettyóújfalu és Nagykereki közötti 32 kilométeres szakaszon nyolc régész, tizenegy technikus és ötven segédmunkás dolgozott 115 szondával – mondta el Dani János régészeti tárvezető, koordinátor.
Az ásatások során előkerült leletekből – több száz kerámiaedényből, agyagszobrocskából – a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy Kr. e. 1700 körül földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak a Berettyó mentén élők.
Érdekességként említette, hogy a gáborjáni határban egy zsugorított csontvázat is találtak, amely Kr. e. 4000 körülről származhat.
Szolnoki László régész elmondta, hogy Váncsod és Gáborján térségében
a 2-3. századból római császárkori szarmata települések nyomait is megtalálták.

Hencida és Bojt térségében agyaggödröket és temetkezési helyeket tártak fel a Kr. e. 6000-5400 közötti időszakból. Mint D. Szabó László régész elmondta, az itt élők gyakran házaikban temették el az elhunytakat, zsugorított pózban kelet felé fordítva őket, arcukat vörösre festve.
Feltártak a régészek egy szkíta urnasírt is, amely Kr. e. 700-450-ből való lehet. A lelet annál is inkább értékes, mivel a szkítákról vannak az első írásos emlékek – hangzott el.

Csörsz árokA magyar-román államhatár
mentén feltárták annak az 1700 éves Csörsz-ároknak a nyomait is, amely egykor a terület védelmi rendszere lehetett. Az pedig külön érdekesség, hogy a hármas struktúrájú árokrendszer egybe esik a mai magyar-román határral – hangsúlyozta Dani János.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.