Energiaprojektek pályázhatnak EU-támogatásra

Mintegy 250 olyan energiaprojektet választott ki hétfőn az Európai Bizottság,
amelyek megvalósulását úgynevezett közös érdeknek tekinti, és amelyek részesülhetnek az Európai Összekapcsolási Eszköz 5,85 milliárd eurós keretéből 2014 és 2020 között.

A bizottság hangsúlyozta, hogy a kiválasztott projektek nem részesülnek automatikusan uniós támogatásból, a pénzre külön pályázni kell, de csak a listán szereplő infrastrukturális beruházások pályázhatnak. A listára kerüléshez az infrastruktúrafejlesztési beruházásoknak meg kellett megfelelniük öt feltételnek: legalább két tagállamot kell érinteniük, javítaniuk kell a piac integrációját és a tagállamok energiahálózatainak összekapcsoltságát, növelniük kell a versenyt azáltal, hogy nagyobb választékot tesznek elérhetővé a fogyasztók számára,
javítaniuk kell az ellátás biztonságát, és elő kell segíteniük a megújuló forrásokból származó energia integrálását a rendszerbe.

A listán több Magyarországot érintő beruházás is szerepel. Így rajta van a magyar-horvát-szlovén, valamint a magyar-szlovák villamosenergia-hálózat több ponton történő összekapcsolása, a szlovákiai Felsőzellő és Vecsés összekapcsolása gázvezetékkel Balassagyarmaton keresztül, a Románia és Ausztria közötti gázvezeték Ercsi és Győr közötti szakaszának megépítése, a román-magyar gázvezeték kétirányúsításának támogatása, az Azerbajdzsánból Grúzián át Romániába tartó AGRI gázvezeték meghosszabbítása Konstancából Aradon át Csanádpalotáig, a magyar és a szlovén gázhálózat
összekötése Nagykanizsa, Tornyiszentmiklós, Lendva és Kidricevo között. Ott van a listán egy olyan gázvezeték megépítése is, amely vagy Délkelet-Európán keresztül Ausztriába, vagy az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba szállítana évi 10 milliárd köbméter földgázt. Ebből a Bulgáriát és Ausztriát összekötő vezeték egy része épülhet meg Magyarországon keresztül.

A közös érdeknek tekintett beruházásokat ismertető sajtótájékoztatón Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős német tagja arra az álláspontra helyezkedett, hogy az unió, pontosabban a tagállamok energiapiaca továbbra is széttagolt a regionális és országhatárok mentén, és ezzel a gazdaság sok más területéhez képes lemaradásban
van az európai együttműködés, az integráció. A cél a hálózatok összekapcsolása, a határokon átnyúló hálózatok, összeköttetések megteremtése – jelentette ki Oettinger, aki szerint enélkül minden más energiapolitikai cél elérhetetlen.

A listára kerülő beruházások – amellett, hogy pályázhatnak uniós pénzre – a bizottság szerint gyorsabban és egyszerűbben juthatnak hozzá a hatósági engedélyekhez, finanszírozásuk átláthatóbbá, a projektek pedig láthatóbbá válhatnak, továbbá vonzóbbak lehetnek a befektetők számára. Támogatásra azok a projektek pályázhatnak, amelyek “nehézségekkel küzdenek a kereskedelmi életképesség terén”, vagyis amelyek megvalósítása nem kecsegtet olyan jövedelmezőséggel, hogy magánbefektető
érdemesnek tartsa megvalósítani, stratégiai szempontból ugyanakkor jelentős, és megfelel a felállított feltételrendszernek.

A bizottság azt is közölte, hogy a lista nincs kőbe vésve, a közös érdeknek tekintett energiaberuházások listáját kétévente felülvizsgálják.

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.